Gyöngyöstarján község Heves megye Gyöngyösi járásában a Mátra déli oldalán, a Tarján-patak völgyében helyezkedik el,
A 19. század első felében gróf Forgách Alajosné, gróf Draskovich, gróf Esterházy, báró Orczy, Goszthony, Darvas, Almássy és a Fehér családok voltak itt birtokosok. Később Borhy Györgynek, Kekécs József és Skultéty István örököseinek volt itt nagyobb birtoka.
Gyöngyöstarjáni tégla-, fedélcserép- és agyagárugyár Rt. (1919) szénbányája Gyöngyöspatán volt. Igazgatóságágában kezdetektől részt vettek dr. Bokor Frigyes, Lukács Adolf, Tarján Andor, Oberhauszer Lajos, Fried József.
1840-ben letelepedett már 9 fő. 1880-ban számuk majdnem duplájára nőtt: 17 fő. 1910-től számuk folyamatosan csökkent: 15 fő (1910), 13 fő (1920). Mindössze 3-an maradtak 1930-ban, és 4-en 1941-ben.
1906-ban itt működött Ernszt József agyagipari vállalata. 1924-ben még szőlőbirtokos volt Groszmann Nándor, Groszmann Ernőnek és társainak volt még 28 kh termőföld bérlete 1944-ben.
Groszmann Anna Gyöngyös, (1937) an. Gyémánt Erzsébet.
Groszmann Ernő Gyöngyöstarján, (1919) Meghalt. Bajrak. 1942.12. 25.
Groszmann Ferenc Gyöngyöstarján, (1931) an. Gyémánt Erzsébet.
Groszmann Ignác Tardona, (1865) an. Klein Juli.
Groszmann Jenő Gyöngyöstarján, (1900) an. Friedmann Anna. Buchenwald.
Groszmann Jenőné Gyémánt Erzsébet Jobbágyi, (1909) an. Braun Margit.
Kerekes János Gyönygyöstarján, (1888)
Reif Pál Gyöngyöstarján, (1911) an. Taub Berta. Uspenka.
Források: BS-HE., 44.; 1941. népszámlálás, 166.;
https://yvng.yadvashem.org; https://www.ushmm.org/online/hsv