Nagyvisnyó község Heves megye Bélapátfalvai járásában Szilvásváradtól 5 kilométerre, hegyekkel ölelt helyen a Szilvás-patak mellett fekszik. Az 1602-ben százszázalékos református községbe a reformkor és a dualizmus idején katolikusok költöztek be.
A falu a 18. században Szepessy-és Máriássy-birtok volt, a 19. század első felében gr. Keglevich és Szepessy család, valamint Latinák Márton vasgyáros birtokába került. az 1869-es népszámlálás szerint pedig 842 reformátusra már 130 katolikus, 15 evangélikus és 25 zsidó jutott. Utóbbiakat „átmenő népelemnek’’ nevezték ugyan, de az 1920-as népszámlálás idején is 1029 református mellett 129 katolikus, 4 evangélikus és 25 zsidó lakta Visnyót. Az egyik nagyobb malom református kézen volt, a nemes Molnár-had jelesebb birtoka és a kocsma zsidók kezén, a felosztott nemesi birtok főutcára néző telkeit csaknem kivétel nélkül a zsidók szerezték meg (az utca azonban nemesi közbirtokossági terület és nem köztulajdon volt, a házak között kiépült ösvényrendszer szolgált a személyi közlekedésre, s ez a sikátor-jelleg nagyjából napjainkig megmaradt). A belsőségben tehát egyetlen gazdának, egyetlen „ősi hadnak” sem maradt nagyobb telke, s bár a nemesi telekfelvásárlás, illetve a zsidó tőkebefektetés a falu újonnan épült részén érvényesült, a belterületen volt a falu egyetlen nagy, 500 négyszögölnél nagyobb telke, szintén zsidó kézen. Nem voltak karakteres, kirívó jelei a zsidó tulajdonnak, sem a református közbirtokosi öntudatnak, s éppen így a palóc mivoltnak sem. Népességük a következőképpen alakult: 29 fő (1840), 17 fő (1880), 19 fő (1910), 25 fő (1920), 27 fő (1930) és 20 fő 1941-re. Nagyvisnyón 1925-ben a szilvásváradi Engländer Zoltánnak volt 115 kh földje és a miskolci Ungár Samunak 135.
Berkovits Éva Róza Nagyvisnyó, (1924) Meghalt. Mauthausen.
Biedermann Mano Menahem Nagyvisnyó, (1894)
Biedermann Manóné szül. Róza
Biedermann Frigyes Nagyvisnyó, (1930) an. Róza.
Edelstein Ilona Nagyvisnyó, an. Mária.
Edelstein Shuelné szül. Mária an. Herczeg Sára.
Ehrenfeldné szül. Ungár Ilona Nagyvisnyó, (1901) an. Frank Malvin.
Friedmann Mórné
Friedrich József
Gesund Ella Nagyvisnyó, (1924) Stutthof.
Grünbaum Ferenc
Grünbaum Ferencné Edelstein Elza Nagyvisnyó, (1912) an. Mária.
Grünbaum ? (Nagyvisnyó, (1942) an. Edelstein Elza.
Grünbaum ? (Nagyvisnyó, (1940) an. Edelstein Elza.
Grünbaum ? (Nagyvisnyó, (1938) an. Edelstein Elza.
Grünbaum ? (Nagyvisnyó, (1936) an. Edelstein Elza.
Herczeg Jenő Pelsőc ma Plešivec, (1895)
Herczeg Jenőné szül. Rosinger Rózsa Balkán ma Balcani, (1899) an. Toby.
Herczeg Josef özv. (1858 vagy 1860)
Herczeg Mária
Jakubovics Béla Nagyvisnyó, (1917) an. Adler Regina. Meghalt. Keleti Magyar Hadm. Ter. 1943. 01. 19.
Források: 1941. népszámlálás, 130.;
Gergely András: Etnokultúra a helyi társadalomban. In.: Kultúra és Közösség, 1990. 1. p. 23.
https://yvng.yadvashem.org ; https://www.ushmm.org/online/hsv