Parád

Parád nagyközség a Mátra hegység északi oldalán, a Kékes tövében, a Parádi-Tarna völgyében fekszik. Hozzá tartozik a lakóterület keleti részét alkotó Parádfürdő és a tőle földrajzilag különálló Parádóhuta.  

Az első fürdőházat 1795-ben építette föl Orczy József, az akkori uradalombérlő, s feleségével folyamatosan bővítették azt. 1827-től zálogjogon Ullmann Móric és Kaán Samu zsidó vállalkozó tőkések kezébe került az első parádi timsófőző üzem és bánya. 1847-től közel száz éven át a Károlyi család birtokában volt, akik számos építészeti értékekkel gyarapították a települést. 

Parádon 1840-ben telepedtek le 4-en a zsidók közül, negyven év múlva már 32-en voltak. 1910-re azonban már 12 fő elment a községből, újabb 10 év múlva már csak 9-en maradtak. 

1892-ben az egyik cipészt Fesztbaum Józsefnek, egy másikat Müllbauer Józsefnek hívták, a hentes Hermann Kálmán volt, a két korcsmáros Pama Ármin és Pauncz Illés, a mészáros Pauncz Lőrinc, a pék Hermann Kálmán, a regálébérlő Buchhalter Vilmos. Az öt szatócsból négy volt zsidó: Lővi Dávid és Lajos, Pauncz Illés és Lőrinc. A vegyeskereskedőt Róth Sámuelnek hívták. 1924-ben az egyik cipész Héber Henrik, a korcsmárosok közül kettő: Lőwi Lajos és Pauncz Illés. 

1941-ben viszont ismét már 20 fő élt a községben. Deutsch Rózsika családja 150 éve élt Parádon. Férje dr. Paunc Jenő (1899) Gyöngyösön érettségizett. 1917-ben az albán fronton harcolt, mint rokkant szakaszvezető szerelt le. A háború után a Nemzeti Hadseregben szolgált. Egyetemi diplomát 1930-ban nyert. Működését a fővárosban kezdte, 1931-ben visszatért szülőfalujába, ahol rendelőt nyitott.

A faluban 1941-ben 17 személy vallotta magát izraelitának. A településről készült monográfia kilenc mártír nevét közli. 

Forrás:  CS-P, 196.

Bakos Ferenc Parád, (1886) an. Vitai Judit.

Bauer Ferencné Hohn Anna (1915) an Breuer Szidónia.  Auschwitz.

Breuer Anna Erzsébet Kohn Kenderes, (1915) an. Breuer Szidónia.

Fenyőné Paunez Parád, (1884) Meghalt. Berga Elster. 1944. 12. 18. 

Fux Gézáné szül. Gluck Gaspar Aranka Parád, (1901) férje Géza

Ganz Irén

Glückné Pauncz Irén Salgótarján (1898) an. Bloch Regina.

Haas Ernő Pápa, (1885) an. Paál Karolina

Haas Judit Ágnes Bp., (1927) an. Berger Elza

Haasné Berger Eszter Bp., (1894) an. Feldnar Berta.

Winklerné Kleine Margit Szilsárkány, (1896) an. Mária. Férje Jenő

Kohen Jona Parád, (1870) an. Felesége Kati

Lőwyné Kohn Margit Parád, (1889) an. Weisz Berta. 

Korányi József Parád, (1895) Meghalt. Mauthausen. 1944. 10. 29. 

Lebné Leb Rozália Parád, (1918) an. Stutthof. 

Pauncz Erika Bp., (1937) an. Glück Irén.

Pauncz Ferenc Parád, (1884) 

Pauncz Jenő dr. Parád, (1899) an. Pauncz Mária. Meghalt. Dorosic. 1943. 04. 18. 

Pauncz László dr.  Meghalt. Dorosic.

Pauncz Sándor (1891) an. Pauncz Mária.

Pauncz Sándor.

Pifko Ferenc (1914) an. Fodor Erzsébet

Reisz Irén Parád, (1920) an. Hermin.

Roth Simonné özvegy szül. Grósz Zsanett Parád, (1883) an. Popper Éva

Steinberger József Parád, (1927) Flossenbürg. 

Weisz Lajos Parád. Meghalt. 1944. 11. 06. 

Wittmann Béla Parád, (1893) an. Neubauer Janka. Meghalt. Mauthausen. 1944. 10. 09. 

Wittmann Márton Parád, (1906) an. an. Neubauer Janka. Meghalt. Mauthausen. 1945. 03. 27. 

https://yvng.yadvashem.org/ ; https://www.ushmm.org/online/hsv