Mikófalva

Mikófalva község Heves megye Bélapátfalvai járásában a Bükk hegységben, az Eger patak felső folyásánál szétterülő kisebb medence nyugati szélén, Egertől 25 km-re fekszik.

A 19. század elején az Almássyakon kívül a Bekény, Kovács, Kelemen, Zay, Rakovszky, Marton, Hellebront és Torma családok, továbbá gróf Keglevich Miklós voltak a település birtokosai, a 19. század közepén, az itt lévő nemesi birtokokat a Kovács és a Kelemen családok vásárolták meg. 

Mikófalván a legtöbb zsidó 1880-ban élt: 34 fő. Innentől számuk folyamatosan csökkent. 1890-ben már csak 19 fő élt a településen, újabb 10 év múlva már csak 15-en voltak. 1930-ban még 8 fő maradt, de az 1941-es népszámlálás már csak 3 főről tudott. 

1892-ben már mindkét szatócs zsidó volt: Porjesz Ignác és Schwartz Jakab. 1924-ben az egyik korcsmárost Gutlohn Jakabnak hívták. 

Elefánt munkaszolgálatos Meghalt. Salzwedel.  

Gutlohn Ernő Mikófalva, (1916) an. Singer Karolina. Meghalt. Alekszejovka. 1943. 01. 15. 

Gutlohn Ilona Mikófalva, (1913) Hessisch Lichtenau. 

Rubovic Salamon Mikófalva, (1876) an. Weiss Mária. Eltűnt. Klenovec. 

Schwarcz Miklós Mikófalva, (1911) an. Eichenbaum Malvin. Meghalt. 1943. 11. 12. 

Terényi Szerena Mikófalva (1909) an. Rosenzweig. 

Mikófalván 1951. május 21-én kezdődött a népellenséggé besorolt személyek és családjaik erőszakos kitelepítése Budapestről – ez mintegy 13 670 főt érintett. Mi volt a cél? Nem csak megfélemlítés. Pártkáderek számára utalták ki az elűzöttek lakásait. A kitelepítettek közül sokan átélték már ezt a megaláztatást, hat-hét évvel korábban a nácik hurcolták el őket zsidókként, most pedig a kommunisták a nagypolgári múltjuk miatt. „Embert ültettél a nyakunkra: kitelepítve Mikófalvára” című könyvben családtörténetével szereplő Rudas Pál apja 1945 nyarán a mauthauseni koncentrációs táborból tért vissza, de szabad élete nem tartott sokáig a felszabadult Magyarországon. Mikófalvára a régi rendőrség tisztjeiből, egy egyetemi tanárként ismert táblabíróból, egy hajdani országgyűlési képviselőből, katonatiszt-özvegyekből, bankigazgatókból és másokból tevődött össze. Haidekker Andrea egykori kitelepített kezdeményezésére a túlélők és rokonaik 2009-ben hálából emlékművet emeltettek, köszönetül Mikófalvának, a befogadó falunak. A gránitoszlopon olvasható azoknak a falusi családoknak a nevei, akik ebben az embertelen korszakban önzetlenül segítették az áldozatokat.

Források: BS-HE 56.; 1941. népszámlálás, 164.;

https://yvng.yadvashem.org; https://www.ushmm.org/online/hsv

Sárközi Mátyás: Embert ültettél a nyakunkra – Kitelepítve Mikófalvára – Helikon, 2011. In.: Kortárs, 2014. 58. 4. p. 102-104.; Burián Orsolya: Mikófalva: 70 éve kezdődött a Rákosi diktatúra kegyetlen kitelepítési programja. https://kekesonline.hu/