Gyöngyöshalmaj és Hevesugra egyesítéséből jött létre Halmajugra település 1950-ben Heves megyében, a Gyöngyösi járásban. A települést keletről a Bene-patak, északról a Borhy-völgyi-patak határolja.
Mindkét település a történelem során többször elnéptelenedett. Gyöngyöshalmajnak a 19. század első felében Szepesy János, Darvas, Goszthony, Ondrekovics, Czövek, Almássy, Pauker és a Majzik családok voltak birtokosai. 1910-ben 703 lakosából 702 magyar volt, melyből 1721 római katolikus, 18 izraelita volt. Hevesugrának a 19. század elején a gróf Draskovich, gróf Esterházy és Gosztony családok, báró Orczy Lőrincz és Ullmann László voltak birtokosai. Később a Jeszenszky család szerzett itt birtokokat, majd Beökönyi Viktor lett a legnagyobb birtokosa.
Gyöngyöshalmajon 1880-ban, amikor a faluban 499-en éltek 4 zsidó élt, 1910-ben pedig 6 fő. 1920-1941 között 2-3 fő. Hevesugrán 1880-ban a 467 főből 12-en éltek. Mindössze 1930-ban telepedett le 2 fő, akik 1941-re hárman lettek.
Hevesugrán a Sándor Téglagyárnak (1920) alapításától kezdve az igazgatótanács tagjai között volt a Gyöngyösi Bank Rt. érdekeltségében Goits Endre, ifj. Schwarz Géza, dr. Horovitz Alfréd ügyész, Grüssner Jenő és dr. Kálmán Ignác ügyvéd elnökként.
Fehér István Kaba, (1884) an. Freind Laura.
Fehér Miklós Kaba, (1884) an. Freind Laura.
Fehér Miklósné szül. Stern Eugénia Málas ma Málaš, (1895) an. Schwarcz Terézia.
Hochberger Katalin Újpest, (1925) an. Stern Eugénia.
Mihály Samu Gyöngyöshalmaj, (1924) Mauthausen. 1944. 11.14.
Források: BS-HE., 41.; 1941. népszámlálás, 166.;
https://yvng.yadvashem.org; https://www.ushmm.org/online/hsv