Szurdokpüspöki a Mátra hegység lábánál, a Zagyva völgyében, Keletről a Mátra nyugati nyúlványa, Délről a Nagy-hársas (509 m), Nyugatról pedig a Cserhát hegység lankái határolják. Mára egybeépült vele Zagyvaszentjakab és Födémes.
A névadó települést Rédeyek, Tariak, Kompolthyak, Báthoryak birtokolták. Zagyvaszentjakabot a 19. század elején a gróf Draskovich, gróf Esterházy, báró Révay, gróf Cebrián, Horváth és Csányi családok.
Az itt nyert jáspis és karneol és a Muzsla-hegség nyugati lejtőjének különböző opálféleségei a legértékesebbek.
A Tanácsköztársaság idején szocializálták a Deutsch család 800 holdas birtokát.
Dr. Illés Gyula ügyvéd a Hatvani Népújság főszerkesztője volt 1931-ben. 1884-ben Szurdokpüspökiben született, középiskolái, majd az egyetem elvégzése után 1909-ben került Hatvanba, előbb a Hatvani Népbank, majd a Hatvani Azbesztfedő és Palagyár Azbesztfedőpalagyár Rt., és a Selypi Cukorgyár Rt. ügyésze lett. Kereskedelmi igazgatója volt a Hatvani Szölőtelep és Kereskedelmi Rt. Hatvani Telepének, igazgatósági tagja a Nemzetközi Borkereskedelmi Rt.-nek, a Hatvani Gőztégla- és Cserépgyár Rt-nek, főtitkára a Hatvani Önkéntes Tűzoltó egyesület Testületnek, választmányi tagja a hatvani kaszinónak, alelnöke a hatvani hitközségnek, tagja a hatvani képviselőtestületnek, a községi gazdasági bizottságnak; a leánypolgári iskolai gondnoka, Heves vármegye tiszteletbeli tiszti főügyésze.
A Budapesti Kovaföldművek Rt. (1915) alapításakor magába olvasztotta a Gyöngyöspatai Kovaföldművek Rt. Szurdokpüspöki üzemvezetője az ott lakó Steuer Nándor volt.
Pásztó anyahitközséghez tartozott. Az itt élő zsidók létszáma sokáig közel azonos volt. 1880-ban 34 fő, 1890-től 1920-ig 31fő, és csak 1930-ra esett majdnem harmadára: 12 főre. 1941-ben mindössze 5 fő élt itt.
1924-ben minden korcsmáros zsidó volt: Deutsch Kálmán, özv. Deutsch Már- kuszné, özv. Eisler Sámuelné, Lőwi Márkusz és Weisz József.
„Zsidó nőt bújtogatott Szurdokpüspökiben Benkő Kálmán gazdálkodó. A rendőrség rájött a turpisságra, és Bartáné Gerő Piroska zsidó nőt gyűjtőtáborba szállította, Benkő ellen pedig a hatvani járás főszolgabírája megindította az internálási eljárást.” Bartáné Gerő Piroska Budapesten született 1910-ben. Stutthofban halt meg 1945. január 7-én. Benkő Kálmán sorsa nem ismert.
Forrás: E-H, 1944.VII.; BS-HE., 76.; 1941. népszámlálás, 166.;
https://yvng.yadvashem.org; https://www.ushmm.org/online/hsv
A haláltánctól az újjászületésig: Pécsi István dokumentumsorozata. In.: Népújság, 1969. 20. 298. december 24. p. 4.
Deutsch Béla Szurdokpüspöki, (1900) an. Lusztig Margit. Meghalt. Karpenkovo. 1943. 01. 17.
Deutsch József Szurdokpüspöki, (1902) Flossenbürg.
Klein Janka Szurdokpüspöki, (1906). Buchenwald.
Klein Nelli Szurdokpüspöki, (1921) Buchenwald.
Lőwyné Deutsch Mária Szurdokpüspöki, (1896) Buchenwald.
Steuer Nándor Miske, (1884) an. Szipszner Róza.
Weisz Bertalanné özvegy szül. Hercz Etel
Weisz Gyula Szurdokpüspöki, (1907) an. Hercz Etel. Meghalt. Rákoskeresztúr. 1944. 04. 03.
Weisz Margit Szurdokpüspöki, (1900)
Weisz Porjesz Ilona Szurdokpüspöki, (1908) an. Hercz Etel.
Weisz Sándor Szurdokpüspöki, (1912) an. Hercz Etel. Auschwitz.
Weiszné Hercz Etel Pásztó, (1887) an. Reiner Róza.
Weiszné Porjesz Ilona Szurdokpüspöki, (1921) Hercz Etel.
https://www.yadvashem.org/ ; https://www.ushmm.org/online/hsv