Noszvaj község Heves megye Egri járásában, az Egri-Bükkalja területén. A falu és üdülőövezete, Síkfőkút Egertől 10 km-re, a mai Bükki Nemzeti Park déli határán, a 667 m magas Várhegy lábánál, a Kánya-patak völgyében helyezkedik el.
A legifjabb Almásy János vagyonát, tekintélyét és birtokát olyannyira gyarapította, hogy az 1864-es tagosításkor már jórészt a család kezében volt az összes noszvaji nagybirtok. Mindezt Steinhauser István egri lakos, császári szállító és nagykereskedő az egész Almásy-birtokot a kastéllyal együtt megvásárolta 1869-ben. 1900 körül a major mellé szép, kényelmes háromszintes kastélyt építettek
A településen 1840-ben 20-an éltek. 1880-ban, amikor a település összlakossága 1381 fő volt akkor közülük mindössze 33-an voltak zsidók. Nagyjából ez a szám változik egy kicsit 1941-ig, ami általában öt-hat családot jelenthetett. 16 fő (1910), 13 fő (1920), 24 fő (1930) és 19 fő 1941-ben.
1892-ben Weisz Péter volt a korcsmáros, 1924-ben a vegyeskereskedő Weisz Ignác.
Czink Árpád Putnok, (1903) an. Spielberger Rozália. Meghalt. Keleti Magyar Hadműveleti Ter. 1943.
Czink Béla Noszvaj, (1938) an. Kohn Margit.
Czink László Noszvaj, (1936) an. Kohn Margit.
Czink Árpád Dorosics
Czink Árpádné szül. Kohn Margit
Fleischer Éva Noszvaj, (1927) Meghalt. Auschwitz. 1944. 10.
Fleischerné Majerovits Irén Noszvaj, (1904) an. Kohn Sarolta.
Fleischer Irén Noszvaj, (1933) an. Majerovits Irén.
Fleischer Gyula
Fleischer Simon
Kohn Adolfné szül. Váradi Júlia Noszvaj, (1900) an. Klein Mária. Meghalt.
Lanczné szül. Appman Jolán Noszvaj, (1894) Brüsszel.
Schwarcz Ottó Imre Cserepfalu, (1933) an. Klein Irén.
Schwarcz Éva (1937) an. Klein Irén.
Schwarcz György (1934) an. Klein Irén.
Schwarcz Ferenc Kántorjánosi, (1912) an. Klein Berta. Meghalt. Sztorozsevoje. 1943. 01. 14.
Schwarcz Ferencné Klein Irén Cserépfalu, (1907) an. Roth Róza.
Schwartz Ágnes
Schwartz Lívia
Schwartz Sándor
Weisz Náci Harsány (1868)
Weiszné szül. Rosenberg Szerén Zali Gönc, (1870) an. Fried Betti.
Weisz Marcellné szül. Weisz Golda Manci Noszvaj, (1897)
Abban az időben, amikor szerte az országban emelték a szovjet hősi emlékműveket egy terv alapján, ahol volt egy oszlop, annak a tetején vagy majdnem a tetején a szovjet címer, alatta felirat, miszerint az emlékművet a helybéli nép állította a dicsőséges felszabadítóknak. A magyarokról nem esett szó. Nem úgy Noszvajon, ahol a konok nép közvetlenül a szovjet címer alá egy táblát helyeztek el, rajta a háborúban elesett, falubeli magyar hősök neveivel. Van, aki úgy emlékszik erre a táblára valami idegenből származott funkcionárius később rá akarta vésetni, hogy fasiszták. Mármint az elesett magyarok, de ezt nem lehetett megtenni, mivel a noszvaji nép a táblára vésette Czink Árpád nevét is, mégpedig őrvezetői rendfokozat megjelöléssel, ugyanis mielőtt a gyalázatos törvénykezés jogfosztott munkaszolgálatossá alázta volna, a zsidó fiatalember becsülettel leszolgált őrvezetőként szerelt le. Mármost a zsidó munkaszolgálatost lehetett-e fasisztának nevezni? A magyar emlékművön nemcsak Czink Árpád, hanem a koncentrációs táborokban elpusztult zsidó noszvajiak neve is szerepel. Fényképük pedig a református templom falán állít nekik emléket, a katonaként elveszettekkel együtt, ahogy a tisztesség megkívánja tőlünk, emberektől, akik testvérek vagyunk az Úrban.
Források: 1941. népszámlálás, 126.;
https://yvng.yadvashem.org; https://www.ushmm.org/online/hsv
Mónus Miklós, Kónya Péter: Noszvaj. Magyar Honvéd, 1994. 5. 6. p. 21.