Recsk nagyközség Heves megye Pétervásárai járásában a Kékes hegy alatt elterülő völgyben, a Tarna patak mellett.
A 19. század közepén a Fehér, és a Bay-jusst öröklő Ternyai Eszter és férje Repeczky Ferenc birtokában volt a falu kétharmada, a többi birtokjog kisnemesek kezén darabolódott szét. A lakosság száma bevándorlásokkal növekedett, főleg az Ércbánya művelése miatt.
A Pétervásári Izraelita Hitközség első rabbija Adler Salamon Recsken lakott. Imaházukat a hitközség egykori vezetői eladták és ma baptista templom.
A faluban 1840-ben már 24 zsidó élt. Számuk folyamatosan nőtt. 1880-ban 44-en voltak, a legtöbben 1920-an éltek a településen: 62 fő. 1941-ben már csak 31-en maradtak.
1892-ben a korcsmárost Friedmann Szálinak hívták, a mészárost Friedmann Mártonnak, a szatócsot Popper Dávidnak. 1924-ben a cipészek és csizmadiák között is voltak ketten: Fesztaum József és Glück József. A három fakereskedőből az egyik Czeisler Soma volt. A hat korcsmárosból öten: Czeisler Adolf, Czigler Lázár, Friedmann Sámuel, Grünhut Jenő és Stern Miksa. a molnár Popper József. A négy mészárosból kettő: Farkas Mór és Klein Manó.
Popper Dávid gőzmalomtulajdonos lisztkereskedéssel foglalkozott. Főtelepe Recsken, a fióktelepe Verpeléten volt. 1912-ben már közkereseti társaságként jegyezték be özvegye és két fia: Jenő és József részére. A két testvér a két főtelepen 1918-től önálló bejegyzésre jogosult. Popper József 1890-ben született Recsken, az egri reáliskola elvégzése után a budapesti Kereskedelmi Akadémiát végezte el, majd Németországban tanulmányozta a malomgépészetet, 1912-ben tett szakvizsgát. Megvásárolta, majd modernizálta a verpeléti malmot, ahol 12-14 munkást foglalkoztatott. 1931-ben a megyei molnárszövetség választmányi elnöke, községi képviselő, hitközségi elöljáró, megyebizottsági tag volt.
Barok Miksa
Barokk Miksáné Nelly
Czeizler Andor Ártánd, (1918) an. Schwarcz Janka. Meghalt. Gotnya. 1943. 02. 01.
Czeizler Sománé özvegy szül. Schwarcz Janka Ártánd vagy Szentpéterszeg, (1880)
Cziegler Alajos
Farkas Jenő
Fried Andor Recsk, (1934) an. Weisz Róza. Auschwitz.
Fried Miklós Ónod, (1903) an. Fischer Sarolta. Meghalt. Ober Marki. 1943. 01.16.
Fried Miklós Recsk, (1934) an. Weisz Róza. Auschwitz.
Fried Miklósné szül. Weisz Róza Recsk, (1913) an. Kohn Ilona. Auschwitz.
Fried Zsuzsanna Recsk, (1939) an. Weisz Róza. Auschwitz.
Grünhut Jenő (1885)
Grünhut Jenőné özvegy szül. Blau Szerén.
Grünhut Mihály an. Blau Szerén
Grünhut Pál (1919) an. Blau Szerena. Eltűnt. Keleti Magyar Hadműv. Ter. 1943. 01. 19.
Izsák Jenő Nagybánya ma Baia Mare, (1914) an. Gyémánt Júlia. Eltűnt. Keleti Magyar Hadműv. Ter. 1943. 01.
Izsák Jenőné szül. Magdolna
Izsák Manó
Lengyel László Bp., (1900) an. Krausz Janka.
Pauncz Ágnes
Pauncz Imre Mátraverebély, (1901) an. Barok Paula. Meghalt. Karpenkovo. 1943. 01. 17.
Pauncz Imréné szül. Grünwald Teréz Recsk, Meghalt. Kranevo. 1943. 01. 17.
Stern Erzsébet Auschwitz.
Stern Ilona
Stern Irén
Stern Margit
Stern Miksa (Pásztó, 1872) an. Pollacsek Milka. Meghalt. Obermark 1943. 01. 16.
Stern Miksáné szül. Kohn Malvin Mohara, (1878) an. Fischer Emmi.
Való Jenőné özvegy
Weisz Margit
Zárn István (1902) an- Molnár Viktória.
1944 tavaszán egy munkaszolgálatos századot vezényeltek Recskre, melynek tagja volt Zelk (Zerkovitz) Zoltán (1906 – 1981) költő is. A mátraderecskei Bell Miklós-féle téglagyárból vezényelték át 10 társával a recski ércbányához. teljes a recski foglyok névsora, de azt tanulmányozni rendkívül tanulságos. A recski 1956 utáni internáló tábor történetében feltűnik egy különös jelenség, amikor a foglyok nevét, születési helyét és az anyja nevét együtt tanulmányozzuk. Sok magyar nevű fogolynak az édesanyja zsidó volt a neve után ítélve. Tehát ezek a foglyok a zsidó hit szerint is zsidók voltak. Kevés a magyarázat, hogy az ún. jobboldali szocdemek zsidók voltak. Itt sok asszimilált zsidó nyerte el méltó vagy méltatlan büntetését. Bűnük az volt, hogy kikeresztelkedtek. A cionista szellem, a zsidó maffia Recsk üzemeltetésében vezető szerepet játszott, és nem kímélte zsidó hittestvéreit sem. Ez az egyik érzékeny pont Recsk történetében, ezért is hallgatnak a holokausztkutatók is, mint a sült béka Recsk történetéről.
Források: BS-HE 67.; 1941. népszámlálás, 168.;
https://yvng.yadvashem.org; https://www.ushmm.org/online/hsv
Czégjegyzési hírek. In.: Molnárok Lapja, 1916 23. jan. 8. p. 31.; Czégjegyzési hírek. In.: Molnárok Lapja, 1918 25. máj. 4. p. 350.; Csiffáry Gergely: Az ércbányászat története a recski Lahócában, 1850-1979. Rudabánya: Érc- és Ásványbányászati Múzeum Alapítvány, 2009. p. 83.; Győri Béla: Kezet hátra, piszkos fasiszták!: Böszörményi Géza: Recsk. In.: Magyar Fórum, 2008. 20. 20. május 15. p. 8.; Emlékműavatások. In.: Új Élet, 1991. 46. 24. december 15. p. 1.: ill.