Karácsond északi része a Mátra déli lejtőjére épült, déli része már az Alföldön fekszik. Itt ered a Büge-patak.
A birtokosok egész sora volt a századfordulón: báró Baldacci, báró Orczy, gróf Draschkovich-családok mellett még 3 kisebb részbirtokos is tulajdonjogot bírt.
Létszámuk a településen hullámzóan változó. 1880-ban már 37-en étek itt, míg tíz év múlva csak 20-an. Ez a szám stagnál 1900-ben 21 fővel, 1910-re újabb letelepedés eredményeként 31 fő lakta a települést. Újabb tíz él alatt mindössze 6-an maradtak. 1930-ban számuk ismét felduzzadt 18 főre, ez nagyjából maradt 1941-ben 15 fővel. Viszont 1949-ben még élt egy fő a településen.
A bagólyuki gettóban a vallatások során Mártha Béla csendőrőrmester Elek Jenő karácsondi földbirtokost kezén és talpán verte meg nagyon.
Groszmann Sándor (1905) Keleti Magyar Hadműv. Ter.
Groszmann Sándorné szül Moor Irma Törökszentmiklós, (1914) an. Stern Irén.
Grossmann Miklós Hernádnémeti, (1909) an. Teréz
Héber Miklós Karácsond, (1901) an. Wellisch Jolán. Eltűnt. Volhov. 1943.01. 04.
Moor Jenő Karácsond, (1884) an. Klein Hanni.
Mór Jenőné szül. Stern Irén Karácsond, (1889) an. Steinbach Zali.
Protovin Gyula (1910) a Keleti Magyar Hadműv. Ter.
Források: BS-HE., 51.; Mo. vallási adatai: 476.; 1941. népszámlálás, 166.; https://yvng.yadvashem.org ; https://www.ushmm.org/online/hsv