Gyöngyöspata ma Magyarország egyik legkisebb városa Heves megye Gyöngyösi járásában, a Mátra délnyugati lábánál.
1741-ben gr. Forgách és Nyáry birtokok voltak, melyekhez később a báró Hallerek, báró Brüdern, Draskovich családok csatlakoztak. A szabadságharc után a báró Podmaniczkvak kezén volt. 1828-ban 294 házból állt 2138 lakossal. 1900-ban már községgé fejlődött vissza az egykori mezőváros, ekkor a Gorove, Veisz és Lővy birtokos családok voltak a jelentős tulajdonosai.
Az imaházat az 1850-es években építették. Falán egykor a festett szefira- vagy ómerszámláló táblát lehetett látni, amelyet a přerovi Shmuel Hajim készített 1820-ban. A közösség két legendás zsidó vezetőt őrzött emlékezetében „szent emberként”. A múlt század utolsó harmadától tevékenykedő Reb Sólem idején hozták létre a hitközség alapvető intézményeit, épületeit az iskolától a fürdőn keresztül az imaházig, majd a századfordulón Majse Raáb – Raáb Mózes – lett karizmatikus vezetőjük. Igazi patai szentnek tartották, cadiknak.
1910-ben a Gyöngyösi Népbank RT. a létrehozta a Gyöngyöspatai Uradalmi Szőlőtelep RT.-t. A Kovaföldművek Rt. (1915) cége a Gyöngyöspatai Kovaföldmüvek Rt., ami 1915-ben magába olvasztotta a Magyar-német Kovaföld Rt.-t. Gyárai Szurdokpüspökben, Gyöngyöspatán és Budapest. Gyöngyöstarjáni tégla-, fedélcserép- és agyagárugyár Rt. (1919) szénbányája Gyöngyöspatán volt. Polgár Jenő és társa gyöngyöspatai gyártelepének átvételére alapult.
1925-ben 2812 kh erdője volt itt az apci Jungreisz Mártonnak, szőlőbirtokos volt Héber Géza.
1840-ben 20 fő, 1880-ban azonban, amikor a falu lakossága 2146 fő volt már 70-en éltek. Ez volt a legnagyobb létszámuk. 1910-ben néhányan elköltöztek, 64-en maradtak. 1920-re azonban már csak mindössze 19 ember, kb. 4-5 család maradt. 1930-re még kevesebb, 11 ember. Az 194-es népszámláláskor mindössze 14 főt írtak össze.
A Gyöngyös környéki kis faluból, haszid környezetből származott Patai József költő, újságíró, aki itt töltött gyermekkorát „A középső kapu” című könyvében örökítette meg a magyar—zsidó egymásban élés termékeny és békés korszakát. Megírta a magyar zsidóság korai történetét is, megalapította a magyarországi cionista szervezetet. Az Ő fia volt Raphael Patai (Patai Ervin György Bp., 1910. – Tucson, 1996.) magyar származású amerikai-izraeli antropológus, egyetemi tanár, aki Robert Graves-szel elkészítette a „Héber mítosz”-okat.
Források: HM-H, 15; PJ-K. Horváth László: Gyöngyöspata. [Bp.], [2001]. 208 p.; Magyarország földbirtokosai és földbérlői. Gazdacímtár. Bp., 1925. p. 141.; Misóckzky Lajos: A filoxéra-vész a gyöngyösi-visontai borvidéken. In. Agria 24. p. 159.
Brownné Goldmann Ethel Gyöngyöspata, (1900) an. Rachel
Ehrenfeld Ignác (1904) Auschwitz.
Grünfeldné Herskovits Reizel
Herskovits Lajos Arie Gyöngyöspata, (1909) an. Reizel
Herskovits Vera an. Rózsi
Hirschné Schiffer Róza Gyöngyöspata, (1901) an. Irma
Jungreiszné Jungreisz Emília (1923) an. Etel. Stutthof.
Kálmán Dezső Gyöngyöspata, (1892) an. Rosenfeld Mária
Kálmán Zoltán Gyöngyöspata,
Knopfler Rózsa
Lebovits Lajos Iekutiel Yehuda Vulchovce ma Vilhivci, an. Khaim
Lebovits Lajos Zalman Lein Gyertyánliget ma Kobilecka Poljana, (1880) an. Rakhel
Lebovits Menukha Füzesabony, (1923) an. Burg Rashka
Lebovits Regina Rashka Nagykálló, (1884) an. Miriam
Raab Jakab Gyöngyöspata, (1870) an. Eisler Rozália
Rabné Protovin Bluma Sharlota Gyöngyöspata, (1876) an. Rakhel
Reinitz Naftali Khaim Iozhi Pétervásár, (1904) an. Malka.
Rosenfeldné Rihberger Janka Szárföld, an. Lenke
Rottenstein Edit Gyöngyöspata, (1933 vagy 1934) an. Lenke
Rottenstein Ervin Gyöngyöspata, (1931) an. Lenke
Rottenstein Ibolya Gyöngyöspata, (1928) an. Lenke
Rottensteinné Kollmann Lenke Bp., (1905)
Schubertné Wohlstein Renáta Csataj ma Čataj, (1900) an. Lotka
Schulhof Brakha an. Rakhel
Schulhof Margit Khaia Rakhel Nagykalló, (1910) an. Rashka
Schwartz Shverek Eszter Gyöngyöspata, (1919)
Schwartz Shverek Sára an. Schwartz Shverek Eszter
Seidner Paula
Shulhof Éva Brakha Gyöngyöspata, (1941) an. Rakhel
Shulhofné Libovitz Manci Khaia Füzesabony, (1913) an. Rashke
Widder Jenő Gyöngyöspata, (1904) an. Singer Berta. Meghalt. Keleti Magyar Hadm.Ter. 1943. 01.
Widder Manó Gyöngyöspata, (1908) an. Singer Berta. Meghalt. Jekatyerinovka 1943. 01. 14.
Widder Salamon Gyöngyöspata, (1911) an. Singer Berta
Wohlstein Bernát Szulóc ma Súlovce, (1888) an. Katerina
https://yvng.yadvashem.org/ ; https://www.ushmm.org/online/hsv/