Andornaktálya a Bükk-vidék legdélebbi nyúlványán az Eger-patak völgyében fekszik. 1939-ben jött létre Andornak és Kistálya egyesülésével. Andornakon
Mocsáry Lajosnak volt nagyobb földbirtoka, ezt a család nemessége óta (1625) birtokolta. Kistályán az egervári prépostságnak volt a legnagyobb birtokrésze, de a mezőkövesdi Róth Dezső is gazdálkodott itt 1007 kh-on 1925-ben.
A volt Sárga zsidó kocsmában (Rákóczi út 255.) írta Petőfi Sándor az „Eger mellett” című versét. Időközben az eredeti épületet lebontották és jelenleg két új ház áll itt. A településen viszonylag állandó volt a zsidók népessége.
1840-ben 8 zsidó élt a településen, negyven év múlva (1880) számuk már 21 fő. 1880-ban 21 fő, 1890-ben 28 fő. 1887-ben már Heller Jónás vegyeskedőről tudunk, 1892-től Schwarcz István bőrkerekedőről és Scvarz Ignác szatócsról. 1900-ra számuk 17 személyre lecsökkent, de 1910-re ismét 23-an éltek itt. Újabb 10 év múlva 27-en voltak. 1924-ben Fleischmann Izrael volt a kocsmáros, szeszfőzdéje és vegyeskereskedése volt Heller Jónásnak. 1930-1941 között 17-17 emberről van ismeretünk.
Bányai János Kistálya, (1876) an. Kerekes Anna.
Heller Gyula Andornaktálya
Heller Gyuláné szül. Margit Andornak, (1890)
Heller Sándorné szül. Wiesner Erzsébet Andornak, (1912) an. Margit. Auschwitz.
Kaf Aharonné szül. Eikher Chaia Eger,
Karanyic Mihály (1904) an. Baranyai Erzsébet.
Klein István Ózd, (1909) an. Lotti.
Klein Istvánné szül. Heller Borbála Ostoros, (1912) an. Ungár Etel. Auschwitz.
Krammer Gyula Andornaktálya, (1917) an. Fleischmann Katalin. Meghalt. Karpenkovo. 1943. 01. 07.
Krémer vagy Krammer Adolf (1885)
Források: 1941. népszámlálás, 126.; Mo. vallási adatai, 460;
https://yvng.yadvashem.org; https://www.ushmm.org/online/hsv